Térkép - Krakkó (Kraków)

Krakkó (,, IPA: 'krakufKroke) Lengyelország második legnépesebb városa. Lakosainak száma 760 000, elővárosokkal együtt 1 250 000 fő. Területe: 326,8 km².

Hivatalos neve Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros). 1596-ig Lengyelország fővárosa volt, majd ezt a szerepet Varsó vette át tőle, amikor idekerült a Szejm és a lengyel király székhelye. Az egyetlen olyan lengyelországi város, mely használhatja a lengyel címert saját címerében. A heraldika szabályai szerint ez a jog fővárosi ranggal bíró városnak jár.

Krakkó a Kis-lengyelországi vajdaság fővárosa, a krakkói agglomeráció központja és járási jogú város. A vajdaság hivatalai mellett itt székel a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia (PAU), a Nemzeti Tudományos Központ (NCN) és a Lengyel Köztársaság Különleges Alakulata.

A város kulturális, oktatási és turisztikai központ, a Krakkói főegyházmegye székhelye. Fontos közúti és vasúti csomópont. Balicében található a második legnagyobb nemzetközi lengyel repülőtér.

A 12. századi lengyel krónikaíró, Kadłubek Boldog Vince szerint Krakkó neve Krak fejedelem nevéből származik. A nyelvészek többsége szerint a más vidékeken is előforduló településnév valójában a szláv Krak (Holló) nevű személy szállását, birtokát jelölte, és a krónikások a névadót csak a város későbbi jelentősége miatt tették meg fejedelemnek.

Mások szerint a 2. században élő földrajztudós, Klaudiosz Ptolemaiosz által említett Carrodunum (jelentése: szekértábor) név Krakkót rejti, így a városnév a környéket egykor benépesítő kelta néptől származik.

A névErdélyben is megtalálható, lásd Boroskrakkó, németül Krakau. A Krakkó a Karakó rövidülése, az utóbbi név a Gyímesekben is megjelenik.

Egyéb feltevések úgy tartják, hogy Krok, a cseh legendákban szereplő hős volt a névadó, vagy hogy a szláv fejedelmi családoknál gyakran használt Kruk névre vezethető vissza a város neve.

Újabban az is felmerült, hogy a Krakkó megnevezés a település környezetére utaló név, és szerzőnként eltérően vagy a lengyel krzak (bokor, cserje, bozót), vagy a szerb-horvátban megőrződött krak (folyóág, elágazás) származékának vélik.

Az első írott forrás, amelyben Krakkót említik, 966-ból származik. Az írás szerzője Ibrahim ibn Jakub arab utazó és kereskedő volt. Latin írásmóddal elsőként 973-ban Cracouaként szerepel.